Prunus armeniaca Mandulakajszi - Mandulakajszi kajszibarack

Magassága 4-6 méter. Fája erős növekedésű, fiatalon felfelé törekvő, merev, viszonylag ritka, idősebb korában terebélyes szabályos formájú koronát nevel. Virágait március végén, április elején hozza. Későn fordul termőre, azután rendszeresen és bőven terem. Részben öntermékeny fajta. Porzói: Ceglédi óriás, Magyr kajszi. Gyümölcse július második felében érik, igen nagy, 55-60 gramm. Húsa világosabb, félkemény, lédús, jellegzetes barackízű, nem túl édes, kellemesen zamatos. Magbele édes. A talaj szerkezetése kényes, gyökérzete sok levegőt kíván, a mélyrétegű, laza, jó víz és levegőgazdálkodású, humuszban - és tápanyagban gazdag, enyhén meszes vagy semleges talaj az ideális számára. Közepes vízigényű, a szárazságot jól tűri, ám a telepítést követően rendszeres öntözést igényel. Továbbá a termésérés előtti vízhiány, a termés kárára válik, illetve ősszel a termőrügyek kifejlődésére lesz negatív hatással, ezért érdemes öntözni, ha abban az időszakban nincs elég cspadék. A fiatal fákat hetente 2-3 alkalommal, az idősebbeket heti 1 alkalommal öntözzük ezekben az időszakokban. Meleg, napos, szélvédett helyre ültessük. Fiatal korában fontos az alakító metszés, később a termő részek nevelésére való ösztönzés. Pirosbimbós állapotban vagy a termés betakarítása után végezzük. Friss fogyasztásra, konyhai feldolgozásra ajánljuk. Moníliával szemben kevésbé érzékeny.