Leírás
A pekándió hazánkban még kevésbé elterjedt, noha klímánk megfelelő számára, nevelése és felhasználása pedig nem különbözik a közönséges dióétól. Íze sem tér el jelentősen, sőt vannak, akik szerint édeskés, jellegzetes zamatával felül is múlja azt. Maga a fa termetével, habitusával akár díszfaként is megállja a helyét. Szoliter különlegességnek 1-et is lehet ültetni, de ha komolyabb mennyiségű termést szeretnénk szüretelni, akkor a keresztbeporzás érdekében ajánlott két különböző fajtát választani. Ami miatt pedig leginkább érdemes telepíteni, hogy termését a dióburok-fúrólégy nem károsítja! Fája közepes növekedési erélyű, 6-9 m magasra növő, kompakt habitusú, feltörekvő, gazdagon elágazó, szétterülő koronát nevel. Tetszetős megjelenésű. Lombozatát szárnyasan összetett, 30-50 cm-es levelek alkotják, melyekben az ellipszis alakú, hegyes végű, kétszeresen fogazott szélű, fényes, sötétzöld levélkék száma változó. Korán termőre fordul, bőven terem. Ám ha nagyobb terméshozamot szeretnénk elérni érdemes porzópárt ültetni. Porzói: Desirable’, ’Elliot’, ’Forkert’, Kanza, ’Kiowa’, ’Lakota’, ’Mandan, ’Stuart’, ’Sumner’. Május közepétől virágzik, így a tavaszi fagykároktól nem kell tartani. Termése szeptember végén, október elején 3-5 db-os fürtökben érnek. Héja vékony, könnyen törhető. Dióbele a héjat jól kitölti, a magbél aránya 58-60%, aranybarna, ropogós, édes, gazdag vajas, jellegzetes ízű. Mélyrétegű, jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajt kedvel. Napos, meleg, szélvédett helyre ültessük. Vízigénye nagy, rendszeres öntözést igényel, ami a csapadék mellett is még kb. 500 mm-t jelent, talaját ne hagyjuk kiszáradni. Friss fogyasztásra, konyhai feldolgozásra egyaránt kiváló. Jól tárolható.
Paraméterek
Méret | 175-200 cm |